A Várady Meseállítás módszere
Várady Meseállítás
Egy saját fejlesztésű önismereti csoportmódszer
A Várady Meseállítás Várady Erika saját fejlesztésű, fenomenológiai és konstruktivista szemléletű csoportmódszere, amely a mesék narratív, szimbolikus és metaforikus világát, valamint a térben megjelenő kapcsolati viszonyokat használja az önismereti munka kereteként.
A módszer nem egyetlen pszichológiai iskola technikáját alkalmazza, hanem több, egymással összefüggő tudományos szemlélet találkozására épül.
A módszer kiindulópontja, hogy az emberi tapasztalat nem pusztán gondolatokból és racionális értelmezésekből áll. Érzések, testi érzetek, kapcsolati viszonyok, képek, történetek, térbeli benyomások és sokszor nehezen megfogalmazható belső tapasztalatok egyaránt részt vesznek abban, ahogyan önmagunkat és élethelyzeteinket értelmezzük.
A Várady Meseállítás ezeknek a tapasztalati rétegeknek teremt strukturált teret.
Tapasztalati vizsgálódás a megfejtés helyett
A módszer egyik alapelve, hogy a mese nem egy megfejtendő kód. Nem abból indulunk ki, hogy egy-egy mesei szereplőnek, tárgynak vagy motívumnak létezik egyetlen, előre meghatározott jelentése.
Nem azt keressük például, hogy „mit jelent valójában” az erdő, a sárkány, a király vagy az út.
A kérdés inkább az, hogy az adott kép, szerep vagy helyzet milyen tapasztalatot hív elő egy konkrét emberben, egy konkrét pillanatban.
Ez a megközelítés a fenomenológiai szemlélethez kapcsolódik. A hangsúly azon van, ami itt és most megjelenik: az érzéseken, testi érzeteken, impulzusokon, kapcsolódásokon, távolságokon, irányultságokon és változásokon.
A cél nem az élmény gyors megmagyarázása, hanem annak minél pontosabb megfigyelése.
Nem előzetes magyarázatokból indulunk ki, hanem abból, ami az adott pillanatban érzékelhetővé válik.
A jelentés a folyamatban formálódik
A Várady Meseállítás konstruktivista szemléletű módszer. Ez azt jelenti, hogy nem feltételezi egyetlen, objektív és mindenki számára azonos jelentés létezését.
Ugyanaz a helyzet különböző nézőpontokból másképpen válhat érthetővé. Ugyanaz a mesei szereplő vagy történeti fordulat más jelentést hordozhat különböző emberek számára, sőt ugyanannak az embernek is különböző élethelyzetekben.
A jelentés ezért nem egyszerűen „ott van” a történetben, és nem a csoportvezető feladata, hogy feltárja azt.
A jelentés a résztvevő, a történet, a tér és a többi résztvevő találkozásában alakul.
Ez a folyamat interszubjektív: az egyéni tapasztalatok kölcsönösen hatnak egymásra. Egy résztvevő mozdulata, reakciója vagy kapcsolódása megváltoztathatja egy másik résztvevő megélését, ez pedig tovább formálhatja az egész helyzetet.
Így olyan összefüggések is megjelenhetnek, amelyeket előzetesen senki nem tervezett vagy fogalmazott meg. Ezt nevezzük emergens jelentésalkotásnak.
A tér mint a gondolkodás és tapasztalás eszköze
A Várady Meseállítás egyik sajátos módszertani eleme a konceptuális térmunka.
A mese szereplői, tárgyai és fontos elemei a csoportban térbeli formát kapnak. A résztvevők egy-egy szerephez kapcsolódva helyet foglalnak a térben, és saját közvetlen tapasztalatukból érzékelik az adott helyzetet.
Ennek során nemcsak az válhat fontossá, hogy ki mit gondol vagy mond, hanem az is, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a szereplők, milyen irányba fordulnak, mekkora közöttük a távolság, kihez szeretnének közelebb kerülni, kitől távolodnának, vagy hogyan változik egy kapcsolat egy-egy elmozdulás hatására.
A tér ebben az értelemben nem egyszerűen a munka helyszíne.
A tér a gondolkodás, az érzékelés és a tapasztalás egyik eszközévé válik.
Segíthet érzékelhető formát adni olyan kapcsolatoknak, feszültségeknek és változásoknak, amelyek pusztán verbális feldolgozásban kevésbé lennének hozzáférhetők.
Miért éppen a mese?
A mesék különleges pszichológiai teret teremtenek, mert egyszerre működnek történetként, képként és metaforaként.
Egy erdő lehet ismeretlen terület, védelem, veszély vagy szabadság. Egy út jelenthet választást, kényszert, elindulást vagy visszatérést. Egy sárkány megjelenhet fenyegetésként, erőként, akadályként vagy akár őrzőként.
A Várady Meseállításban ezekhez a képekhez nem rögzített jelentéseket rendelünk.
A metafora éppen azért értékes, mert nem zárja le a jelentést.
Lehetővé teszi, hogy olyan érzések, kapcsolati tapasztalatok és belső állapotok is megjelenjenek, amelyeket hétköznapi nyelven nehéz pontosan megfogalmazni.
A mese ugyanakkor narratív struktúrát is biztosít. A szereplők nem elszigetelten léteznek, hanem egy történet részeként. Van előzményük, vannak kapcsolataik, történnek velük események, és a történetnek lehetséges folytatásai vannak.
Ez kapcsolja a Várady Meseállítást a narratív pszichológia szemléletéhez is: tapasztalataink jelentését részben az határozza meg, hogy milyen történetbe rendezzük őket.
Ha egy helyzet új összefüggésbe kerül, annak jelentése is megváltozhat.
És ha megváltozik a jelentése, új folytatások is elképzelhetővé válhatnak.
Több szakmai megközelítés integrációja
A Várady Meseállítás szakmai keretét több egymáshoz kapcsolódó megközelítés alkotja:
- fenomenológiai szemlélet: a közvetlen tapasztalat megfigyelése és leírása az előzetes értelmezések helyett;
- konstruktivista megközelítés: a jelentést nem kész, objektív adottságként, hanem a tapasztalás során formálódó konstrukcióként kezeli;
- interszubjektív szemlélet: figyelembe veszi, hogy tapasztalataink és jelentéseink kapcsolatainkban is formálódnak;
- emergens jelentésalkotás: teret ad annak, hogy a folyamat során előre nem meghatározható új összefüggések jelenjenek meg;
- narratív pszichológiai megközelítés: a történetek szerepére épít az emberi tapasztalat értelmezésében;
- szimbolikus és metaforikus jelentésalkotás: lehetőséget teremt a nehezen verbalizálható tapasztalatok képi és metaforikus megközelítésére;
- konceptuális térmunka: a kapcsolati és jelentésbeli viszonyokat térben is megtapasztalhatóvá teszi.
A Várady Meseállítás sajátossága nem az, hogy ezeket az elméleteket egyszerűen egymás mellé helyezi, hanem hogy egy egységes gyakorlati folyamatban kapcsolja össze őket.
Mit jelent ebben a módszerben a szakmai megalapozottság?
A Várady Meseállítás szakmai megalapozottságát az adja, hogy működése világosan leírható elméleti és módszertani elvekre épül. Nem intuitív megfejtésekre, nem előre rögzített szimbólumértelmezésekre és nem a csoportvezető tekintélyére támaszkodik, hanem arra, ami a folyamatban ténylegesen megjelenik.
A módszer egyik fontos alapelve a tapasztalat és az értelmezés megkülönböztetése. Más dolog az, amit egy résztvevő közvetlenül megél — például egy érzés, testi érzet, impulzus, térbeli viszony vagy spontán reakció —, és más az, ahogyan ezt értelmezzük. Ez a különbségtétel azért lényeges, mert segít elkerülni, hogy egy következtetést automatikusan tényként vagy végleges igazságként kezeljünk.
A folyamat során a megjelenő tapasztalatokból és összefüggésekből egy következtetés formálódik, amely egy mondatban kap alakot. Ez a mondat nem lezárja a folyamatot, hanem továbbviszi azt. A résztvevők reakciói — érzelmi, testi, kapcsolati vagy térbeli változásai — új tapasztalati információt hoznak létre, amelyből újabb összefüggések válhatnak érzékelhetővé.
Mindez így egy folyamatos visszacsatolásban halad tovább: a tapasztalatból következtetés születik, a következtetés mondatban fogalmazódik meg, a mondatra adott reakciók pedig új tapasztalatot teremtenek. Ezekből újabb jelentések és újabb lehetséges irányok bontakozhatnak ki.
Ez azért fontos, mert a jelentés nem kizárólag a csoportvezető értelmezéséből származik. Minden megfogalmazott következtetés visszakerül a közös tapasztalati térbe, ahol a résztvevők reakciói tovább alakítják, árnyalják vagy új irányba mozdítják azt. A jelentés így nem egyetlen ember által kijelölt magyarázatként jelenik meg, hanem a résztvevők kölcsönhatásában formálódik.
A Várady Meseállítás szemléleti hátterében több, egymással összefüggő pszichológiai és társadalomtudományi megközelítés áll. A fenomenológiai szemlélet a közvetlen tapasztalatra irányítja a figyelmet. A konstruktivista megközelítés abból indul ki, hogy a jelentés nem készen adott, hanem a tapasztalás során formálódik. Az interszubjektív és emergens szemlélet pedig azt hangsúlyozza, hogy új jelentések a résztvevők találkozásából és egymásra hatásából is létrejöhetnek. Ehhez kapcsolódik a narratív és metaforikus jelentésalkotás, valamint a Várady Meseállítás sajátos módszertani eleme, a konceptuális térmunka.
A szakmai megalapozottság tehát ebben az esetben nem azt jelenti, hogy a módszer egyetlen, objektív vagy rejtett igazság feltárását ígéri. Sokkal inkább azt, hogy világos különbséget tesz tapasztalat és értelmezés között, követhető módon építi egymásra a folyamat egyes lépéseit, és minden új jelentést visszakapcsol a résztvevők tényleges reakcióihoz.
A Várady Meseállítás szakmai karakterét éppen ez a követhető módszertani logika adja: nem kész válaszokból indul ki, hanem abból, ami a folyamatban érzékelhetővé válik, és abból, ahogyan erre a résztvevők reagálnak.
A Várady Meseállítás lényege
A Várady Meseállítás olyan önismereti csoportfolyamat, amelyben a mese, a tér és a résztvevők közvetlen tapasztalata együtt alakítja a történetet és annak jelentését.
A folyamat nem egy előre meghatározott értelmezés felé halad. Abból indul ki, ami az adott pillanatban érzékelhetővé válik: a résztvevők megéléseiből, egymáshoz való viszonyából és az ezekre adott reakciókból. A megszülető következtetések továbbviszik a történetet, a rájuk adott reakciók pedig újabb nézőpontokat és lehetőségeket nyithatnak meg.
A mese ebben a munkában egyszerre ad biztonságos távolságot és személyes kapcsolódási lehetőséget. Szimbolikus és metaforikus nyelve révén olyan tapasztalatok is formát kaphatnak, amelyek közvetlenül nehezen megfogalmazhatók.
A Várady Meseállítás ezért nem kész válaszokat kínál, hanem olyan strukturált tapasztalati teret, amelyben új összefüggések válhatnak érzékelhetővé, meglévő jelentések átalakulhatnak, és egy helyzet új folytatásai is elképzelhetővé válhatnak.
Meseállítás tanfolyam indul
Ez a képzés azoknak szól, akik mélyebben megértenék a népmesék mögötti pszichológiai mintázatokat, és biztonságos keretek között sajátítanák el a meseállítást. A Várady Meseállítás tanfolyam gyakorlati és szemléletformáló – a saját élmény és a szakmai tudás kiegyensúlyozott ötvözete.